Your Twitter profile is worth: $595

Na jó bevallom, nem a sajátom… ;-)

megint találtam 1 érdekes oldalt, amivel most Twitter felhasználóneveket értékelhetünk tweetvalue.com:

Ezenfelül 3 különböző button-t is beépithetünk oldalunk vagy blogunkba…

Tags: ,

Ki-kicsoda? avagy a twittersheep megmondja…

twittersheep.com-on ird be a Twitter felhasználónevedet és ezt kapod:

6. silky gloss – weekly IT not to gloss over

Szegényes hírértékkel bírt számomra az elmúlt hét, bár annál több meglepetést okozott 1 másik projekt, de végül a keleteurópai hírek csak eljutnak Nyugatra. Fel fogom gyorsítani és a Webisztán “Norc”-ra vonatkozó cikkét összefoglalom németül, mert bosszant a félremagyarázott keleteurópai értékitélet.
Read the rest of this entry »

Az ismertség ára: index.hu=491 millió Ft ?!

Véletlenül tévedtem ide, (webvaluer.org) amikor vizslattam a linkelt oldalakat és meglepett, hogy a blogom neve többet ér az INDEX-nél. Gyorsan összeállítottam egy magyar vonatkozású domainek és blogok tizes listáját. Íme, mai napi 233.- Ft-os árfolyamon számolva:

iwiw.hu                      8.340.000 USD    1.943.220.000 Ft
freemail.hu                 4.850.000 USD    1.130.050.000 Ft
origo.hu                     4.480.000 USD    1.043.840.000 Ft
high-tech.blog.com     2.200.000 USD       512.600.000 Ft
index.hu                      2.110.000 USD      491.630.000 Ft
webisztan.blog.hu       1.770.000 USD      412.410.000 Ft
hvg.hu                           270.732 USD       63.080.556 Ft
zoom.hu                        245.107 USD        57.109.931 Ft
propeller.hu                     68.929 USD        16.060.457 Ft
turulmeme.com                25.609 USD          5.966.897 Ft

Read the rest of this entry »

Tags: ,

Hazai BitTorrent blokkolás nincs is? avagy ISP ellenőrzés mindenkinek…

Múlt héten már volt szó

1 új Google kezdeményezésről,

amit itt kissé részletesebben bemutatnék:

M-Lab (Measurement Lab)

Read the rest of this entry »

Tags: ,

5. heti összefoglaló avagy “silky gloss – weekly IT not to gloss over”

mi is történt a héten informatikailag? Nézzük…

Gmail Offline – ez az a funkció, amit eddig én is hiányoltam, habár a Google Documents-hez már eddig is használtam. Nos, kiváncsi voltam, mit csinál a sokezer mailemmel, mennyi helyet foglal, kiváltja-e az Evolution-t.

[frissitve] Hogy ezt az új funkciót használni is tudjuk, a beállitások menüpont alatt válasszuk ki az angol vagy német nyelvet, majd az új fülön (Labs) engedélyezzük a Gmail Offline funkciót. Ezekután állitsuk vissza magyar nyelvre, majd kattintsunk az új “Offline 0.1″ menüpontra és innentől a szokásos eljárás: telepitsük és használjuk…

Read the rest of this entry »

Last FM – avagy mit hallgatsz, szomszéd?!

Na, az alábbiak,  “azafajta” összeollózott cikk, most szándékosan és kitettem a linkeket is, amolyan “LastFm – Music for Dummies“.

lényege, hogy használjátok a YouTube listák helyett és kiméljük a sávszélességet… ;-) Töltsd le a szoftvert és használd, jelöld be kedvenc zenéidet és hallgasd, ja persze először regisztrálnod kell magad… ;-)

“A Last.fm segítségével saját ízlésünkre formálhatjuk internetes rádiónkat.

A Last.fm széles zenei választékkal szolgál – reklámok és megszakítások nélkül. A telepítés során további plug-in-okat ad rendszerünkhöz, így a zeneszámok automatikusan Windows Media Player-rel vagy iTunes-szal kerülnek megnyitásra. A Last.fm hallgatásához regisztrálnunk kell a Last.fm oldalán.

“A Last.fm egy internet rádióállomás és zeneajánló rendszer, amely 2005 augusztusában egyesült a hasonló Audioscrobbler-rel. A rendszer részletes nyilvántartást vezet minden felhasználó zenei ízléséről. Automatikusan rögzíti a rádióállomáson meghallgatott – egy kollaboratív szűrő segítségével összeválogatott – számokat valamint a Last.fm plugin (bővítmény) segítségével az egyéb zenelejátszókon hallgatott számok adatait is.

A nyilvántartást megtekinthetjük egy testreszabható webfelületen, amelyen van némi social networking szolgáltatás és a kedvenceinkhez hasonló művészek hallgatását is felajánlja.”

“A Last.fm felhasználói alapvetően kétféle módon alakíthatják zenei profiljukat: ha valamely lejátszó programban zenét hallgatnak (amit az Audioscrobbler plugin jegyez), vagy ha a Last.fm internetes rádióját használják a Last.fm kliens programmal. A lejátszott dalokat a rendszer elnaplózza, és az ebben szereplő előadókból/dalokból kalkulálja ki a heti és összesített toplistákat, valamint az ajánlott zenéket („My Radio”). Ezt az automatikus zenefeljegyzést scrobbling-nak nevezték el. A felhasználói lapok tartalmaznak egy „Recently Played tracks” részt, ahol a legutóbb hallgatott számok jelennek meg. Ez, és a további listák elérhetőek olyan formátumban, amivel könnyedén beilleszthetők egy blogba vagy egy internetes fórumra aláírásként.”

“A Last.fm rádióállomásai jelentős mértékben személyre szabhatóak. Az állomások profilját a felhasználó személyes zene-nyilvántartásai alapján a szomszédokéin vagy a kedvencnek jelölt számok alapján állíthatjuk össze.

Közös érdeklődésű vagy egymáshoz közel élő csoportoknak is lehet csatornája, ha elegen összegyűlnek, hasonlóképpen minden cimkéhez tartozhat csatorna, ha elég zene gyűlt össze egy cimke alatt.

Egy művész lista alapján is létrehozhatunk állomást és minden művész lapján megtaláljuk a hozzá hasonló művészek és a rajongóik rádióit is.

Az állomások mp3 adatfolyamot (stream) használnak, ami 128 kbit/s 44.1 kHz-en van kódolva, ezt a weblap flash lejátszóján, vagy a letölthető Last.fm kliensprogrammal hallgathatjuk. Ezen kívül van még jónéhány közösség-által-fejlesztett lejátszó valamint egy proxy is.

2007. februári fejlemény, hogy a regisztrált felhasználók beépíthetik a lejátszót a saját honlapjunkba vagy blogjukba.”

http://hu.wikipedia.org/wiki/Last.fm

“A 2008-as év egyik leggyorsabban növekedő zenei szolgáltatása lett az amerikai piacon a Last.fm. Felhasználóinak számát annak ellenére tudta megháromszorozni az USA-ban, hogy a Warner Music Group a YouTube mellett innen is letiltotta zenéinek on-demand lejátszását.”

http://www.hwsw.hu/hirek/37877/lastfm_last.fm_zene_web_online_ondemand_radio_warner.html

“Hazánkban 2009-től lesznek elérhetőek a Last.fm online rádióadása a Vodafone mobiljain. Ehhez majd egy úgy szoftvert kell feltelepíteni az eszközkre. A programban benne lesz az úgynevezett scrobbling funkció, ami figyeli lejátszott zenéket, és ez alapján elkészíti a júzer zenei profilját. A profil segítségével más zenéket ajánl, amik valószínűleg tetszenek majd a júzernek. Így még hasznosabb lesz a Music Store zenebolt.”

http://cellanaplo.blog.hu/2008/12/19/last_fm_a_vodafone_mobiljain

“A Last.fm gyakorlatilag a kedvenc szolgáltatásom kerek e világon, de ez titok, meg általában az újításokra is nyitott vagyok, úgyhogy nekem papírforma szerint most örülnöm kellene, hogy itt az új Last.fm. És én örülök is! Táncolóbanán! Hát de tényleg, a régi már nagyon idejét múlt volt, meg kicsit idétlen is, egyértelműen kellett a váltás, már nagyon ideje volt. Az új dizájn szerintem nagyon rendben van, a nagyobb avatarok és a nagyobb-csillogóbb képek a muzsikusokról mindenképpen jót tesznek, feldobják a szaggatott fejléceket leszámítva igencsak egyszerű dobozos kinézetet. De ez a világos, friss hangulat sem ártalmas szerintem.

Viszont nem csak átszkinelték, át is strukturálták az oldalt, szinte semmi nem maradt a régi. A legnagyobb újdonság a Library, ilyen ugye már a mindenféle zenelejátszókban is volt, valószínűleg nem véletlenül került be valami hasonló ide is: gondolom nem kell sokat várnunk, egyre többen fognak a Last.fm-ről (ből/en/ben/mel) zenét hallgatni, mindenféle telepített zenelejátszó meg rádió nélkül. És hát egy ilyen szép célt nem lehet alapvető módosítások nélkül meglépni, úgyhogy fejlesztgettek mindenfélén, ami ezt segítheti: better browsing, evident playability, instant recommendations, ahogy azt írják The Next Generation című postjukban a fejlesztők. (Vegyük észre: next generation!)
Ami még sokaknak örömöt okozhat, az a folyamatos stat a korábbi heti/esetleg frissítések helyett. Kíváncsian várom, hogy ez majd milyen irányba módosítja a last.fm-addikciómat, az mondjuk már biztos, hogy vasárnapra és hétfőre már nem jutnak olyan izgalmak, mint korábban.”

http://publik.wamma.hu/2008/07/20/forr-a-lastfm-bus-tengere/

http://download.chip.eu/hu/Last.fm-1.0.7_140207.html

Tags:

East Europe – Street View – Norc autó

Webisztán poszthoz mellékelem e képet, hogy nézett ki a kocsi Bécs-ben…

Tags:

Hullanak mint a legyek – avagy IT válság

Úgy látszik végre az IT piacon is tovább gyűrűzik a válság, bár egyelőre csak a nagyokról szólnak a hirek. A magyar piac ennél sokkal összetettebb a sokezer kis IT cégeivel, ez az alvállalkozós “kényszer”-helyzet ugyanis másképp működik hallottak és látottak alpján. Nem utolsó sorban, pedig az 5$-os kezdeményzés példája is ide tartozik.

Nézzük csak a rendszergazdai/karbantartás vonalat: A domainregisztrációs piacon mennyi kis cég létezik, ahol az egy szem alkalmazott és ügyvezető egy személyben, bent ül a pesti Victor Hugó utcában vagy a 4-es, 6-os villamossal jár a Lágymányosi és Petőfi hidak közti területre és egy nagyobb regisztrátor számára tevékenykedik. Effektiv munkaképességének maradék részét pedig erre a “fiktiv” cégére költi, amiről nemsokára kiderül, fenntartani képtelenség és ezzel csak az ellenzék kezére játszik, hogy a becsődölt cégek statisztikáját lobogtathassa. Az Index-en van egyfajta elbocsátásszámláló, ami a nagyobb cégrekre vonatkozik, a közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó cégek nem tartoznak bele, akár csak az ide tartozó IT (számitástechnikai) vállalkozások.

Pedig pont az IT és könyvelő “kiscégek” isszák meg most a levét, a magyar piac sajátosságát. Ha költségcsökkentés, akkor hol is történik ez először? Pont az emlitett fenti két példánál: Az eddigi havi átalánydijas számitástechnikai karbantartási szerződést felmondjuk, helyébe egy eseti lép. Ami valljuk be, semmi más, mint, ha már a rendszer abszolút működésképtelen, akkor sirjunk egy nagyot és várjuk el, hogy valaki az éjszaka leple alatt, telepitse újra/virustalanitsa az egészet, olyan módon, hogy lehetőleg ne akadályoztassa a napi munkát. És mindezt persze megegyezés szerinti normál, csökkentett áron.

Ezt az elcseszett rendszer-t, persze már bütykölte 1-2 hozzáértő kolléga, általában férfi, akinek informatikai szaktudása az XP telepitésékig tart, akinek persze nyomtatót “rákötni” nem gond és a hálózati megosztás sem okoz különösebb fejfájást. És kik ilyenkor a hibabejelentők? A recepción ülő, akinek fogalma sincs, a hibát konkrétan körülirni nem tudó, az előzmények hiányában telefonba dadogó, nem feltétlen szőke nőszemély.

Vagy a telefonon ordibáló főnök/asszony esetleg, aki rögtön fenyegetőzik, miközben ez az IT kényszerleállás igencsak alkalmas időpont lenne, hogy belső szervezeti folyamatait átértékelje, munkatársak pozicióit és ténylegesen végzett munkájukat átgondolja és a megtakaritásokat ezen teljesitménymutató alapján végezne el.

Azt is aláirom, bár már évek óta hajtogatom, hogy itt az ideje, hogy a piac megtisztuljon. 2-3 éve is eltűntek nagyobb vagy kisebb, de ismert cégek. Nézzük csak a Mistral-t, esetleg a Notebook.hu-t, vagy számitástechnikai “nagykereskedés”-ek tucatjait, amelyek mostmár harmadszorra is másik néven, ugyanazon személyzettel, ugyanazon helyen működnek, papir szerint nyilván másik tulajdonosi struktúrával.

Tavaly vizslattam az APEH listáját, ahol rengeteg IT cég szerepelt, rengeteg tartozással, de ha a milliárdos összegeket nézem, és osztok-szorzok, visszafelé számolok, mekkora lehetett az importált termékek utáni forgalmi adó és annak elmaradt befizetése, elképedek. Nyilván nemhiába voltak ezen termékek számla nélkül és garancia nélkül is megvásárolható. Bár tuti a lánc leggyengébb szemét vették elő, biztos nem az ügyleteket irányitó emberek kerültek az APEH célkeresztjébe.

Nos, ezek a kisebb-nagyobb cégek nyögnek és kinyögik az őket terhelő társadalombiztositási költségeket, miközben a bankok elzárkóznak mindenféle könnyités vagy pénzügyi segitségnyújtástól, holott a kormány még mindig a kkv ösztonző programját hajtogatja. És ennek ellenére nem történik meg az áhitott piaci önmegtisztulási folyamat, ami a szereplők számát csökkentenné és igy mindenkinek nagyobb szelet jutna a tortából.

2005-ben elindult az itthoni és időközben szép feljődési mutatókat, valamint lassú megtérülést produkáló, igazi online kereskedelem, mely a tavalyi évvégére teljesen összeomlott. Az importőrök, disztribútorok sirnak a kis cégek által alkalmazott (“szürke import” néven ismert, ma már nem használt fogalom) költségcsökkentő beszerzési lehetőséget. A vásárlók kezdeti bizalmatlansága után, ugyanezen jelenséggel állunk szemben 3 év után, mert az a pár fekete bárány, aki nem megfelelő szolgáltatásokat nyújtott, csak 1-2 piaci szereplőnek, akik megfelelő tőkével rendelkeztek, engedte a piac meghóditását. Persze, ehhez a magyar online vásárló szokásai hozzájárultak, mert árérzékenységét szolgáltatás hiánnyal pótolta.

Az igazi startup-scene itthon meg olyan elenyésző hányaddal szerepel – persze a támogatások, pályázatok hiányában nem meglepő – hogy nem csodálkozom azon, hogy inkább külföldi megméretettéseken képviseltetik magukat. Az itthoni, idei első DEMO konferenciát, kicsit szánalmas, az önköltséget fedező (de lehet nyereséget is produkáló) belépőjegy árakkal “média támogató” számára. Mert ugyan ki fog 8×6 perc-ért 30e-t fizetni, amikor a zsűri is csak harmadrangú “befeketetők, cégvezérek”-ből állt össze nehezen, a kevés vagy inkább rossz sajtóbeharangozásnak köszönhetően.

Pár éve jártam hasonló opensource rendezvényen, ott tömeg volt és az ilyenkor szokásos “újságirós “svédasztal hiánya, mégis megfelelő sajtóvisszhangot produkált. De könyörgöm: az online alkalmazások korát éljük, egy-egy mashup miért jelenne meg itt? Ezeket a rendezvényeket alapvetően az offline vagy hardveres ötletek számára találták ki. Perze, ha egy már sikeresen elinditott, nagyszámú felhasználótáborral rendelkező startup keres további befektetőket, helyeslem.

Valahogy teljesen eltértem már megint az eredeti témától, nem is értem…
Linkek, hivatkozások majd később következnek, akkor keresek kapcsolódó anyagokat, háttérinformációkat is és persze folytatom… ;-)

Mit lehet kapni 1.000,- Ft-ért? What can you buy for 5$?

Mit lehet manapság 1.000,- Ft-ért, azaz ezer forintért vásárolni?

Ez a “válság” idejében akár jogos kérdés is lehetne, bár magyar nyelvismeretem, ezt afféle közhelynek is ismeri. Néhány Nokia fejlesztő, (lehet unalomból, lehet hogy “világmegváltás” elhivatottság gondolatától) és társai belefogtak 1 amolyan fotóblog-szerűségbe, amely megmutatja az 5$, illetve ennek megfelelő értékét másik pénznemben a világ minden táján.

fivedollarcomparison.org - flickr.com/groups/fivedollarcomparison

Idézem: “a New York-i bankár és New Delhi külvárosi paraszt” is másképp értékeli ezt az összeget. Nos, a válság idején ez különösen igaz, de valszeg big apple-i emlitett személyünk már felülvizsgálta eddigi értékrendjét, a munkanélküliség & sorra megszűnő hedge fund-ok árnyékában, amely New Delhi környékére korántsem sincs ekkora kihatással, sőt lehet ellenkezőleg, mert az indiai IT-Outsourcing még mindig tart, Magyarországon is ismert fogalommá vált.

Ezért ennek a kezdeményezésnek független platformot választottak, a sok létező Flickr-plugin és maga a FlickR ismeretében nem is rossz döntés. Mert már mobilról is simán feltölthetjük a flickr.com/groups/fivedollarcomparison -ra , ha éppen nem vagyunk free WiFi közelben, vagy akár éppen szünetel a netszolgáltatás a UPC részéről!!! :-( A project-nek van Twitter account-ja, de elsődleges célja:

hogy, megváltsa a világot ;-)

na jó, nem teljesen, de hogy megmutassa Neked is, mi kapható ezért az összeg-ért, a világ melyik táján, milyen társadalmi rétegben, illetve hogy is tudna segiteni ez az összeg másoknak.

Ezért, kezdem is összeszedni a releváns képeket. De mindenképp érdekelne mások véleménye is, akár magyar celeb (vagy önjelölt), akár győri egyetemistáról lévén szó.
Nosza, töltsétek az 1.000,- Ft-os képeket, mi a legtöbb kapható ezért az összegért.

Lehet, hogy  ez az akció még Bochkor’ékat is érdekelné Bumeráng & T-Mobile MMS forgalmi szempontból… ;-) Micsoda 5let! Ha ők vállalják, akkor én feltöltöm a képeket “magyar 5$ – hungarian 5$” cimszó alatt, bár lehet az IMF nem nézné jó szemmel…

Tudtátok, hogy közel ezért az összegért, 2 órán parkolhatom a biciklimet Montreal, Kanadában?

Tags: